A sorozat negyedik kötete, a mai Nógrád megye erődítményeit veszi sorra az őskortól a kuruc korig. Ez a kötet is a korábbi könyvekben már alkalmazott szempontok szerint mutatja be a nógrádi várakat.
Az új kiadvány folytatása a magyarországi, megyénkénti vártopográfiának, alaprajzokkal, leírással és sok légifotóval. Tartalmát tekintve hasonló mint a Fejér megye várai könyv!
A hollókői vár a Cserhát hegyei között, egy kiugró sziklaszakadék szélén áll. Az erődítményt az évszázadok során fokozatosan bővítették. falszorosok, bástyák és lakóhelyiségek épültek...
Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára. 1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát.
A nógrádi vár Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád település névadó vára.
1274-ben említi először Drégely nevét oklevél Dragul formában. Olyan sokat olvashattunk a várról történelemkönyveinkben és irodalmi művekben, hogy mindenkinek ismerősen cseng a neve.